Az uborkát őshazájában több mint háromezer éve termesztik, hazánkban a XIII. század óta ismert. Levét ősidők óta használják arctisztítóként és a bőrirritációk kezelésére. Kleopátra szépségápolási módszereiről is az járja, hogy uborkát használt szépséges bőrének fiatalon tartásához. Culpeper, a 17. század egyik legnagyobb orvosa napégés ellen javasolta.
Káliumforrás
Az uborka a legalacsonyabb energiatartalmú friss zöldségnövényünk: 100 grammban 50 KJ, illetve 12 kcal/ energia található. Fehérje (1 g/100 g), zsír (0,1 g/100 g) és szénhidrát (1,7 g/100 g) tartalma is a legkisebb. Vitaminforrásként nem a legjobb választás; viszont alacsony nátriumtartalma (7 mg/100 g), és viszonylag jelentős káliumtartalma (150 mg/100 g) miatt előnyös a fogyasztása. Egyéb, az uborkában található ásványi anyagok: magnézium (16 mg/100 g), foszfor (36 mg/100 g) és kalcium (14 mg/100g).
Étvágygerjesztőnek faljunk savanyú uborkát. Mivel az uborka nagy része (95%-a) víz, táplálkozási értéke kevés. Inkább a belőle készült savanyúságok kellemes íze, étvágygerjesztő sajátsága miatt fogyasztjuk szívesen. A savanyú uborkát már nagyanyáink is alkalmazták étvágyjavítóként. Sokszor ma is beválik. E célból étkezések között időnként egy-egy savanyú uborkát ajánlanak elfogyasztani. A kovászos és ecetes uborka egyaránt megfelel étvágygerjesztés céljára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése