Energiát adó tápanyagaink a zsírok és a szénhidrátok. Vannak anyagok amik a testünket építik fel ezek a fehérjék; és vannak olyan anyagok amely a szervezet működésének elengedhetelen kellékei, ezek a vitaminok, ásványi anyagok. Lássuk csak, ha a testet egy autóhoz hasonlítanám, akkor pl minden alkatrész, csavar stb fehérjéből épülne fel, a benzin az energiát adó tápanyagok lennének, a vitaminok, pedig a hűtőfolyadék, motorolaj, stb. Elnagyolt hasonlat, de jól érzékelteti, a hozzá(nk)valók fontosságát
SZÉNHIDRÁTOK 1g Ch = 4.2 kilokalória (kcal)1 kalória az a hőmennyiség ami ahhoz szükséges, hogy 1g víz hőmérsékletét egy fokkal megemeljük. Mivel ez nagyon kis egység ezért az 1000x -esét használjuk a hőmennyiség és a testünk általt termelt energia kifejezésére. Ez az energia úgy keletkezik, hogy izommunka során elégetjük az energiát adó tápanyagokat. Ez a hőmennyiség jellemző a testünket felépítő minden anyagra, ezért mondhatjuk azt, hogy 1 g CH 4.2 kcal.
A CH-ok fajtái :
1 cukrok (1 v 2 monooszacharid) ide tartozik: monoszacharidok, diszacharidok, cukoralkoholok. A monoszacharidok, mint ahogy a nevében is benne van egy glucose (szölöcukor) v fruktose (gyümölcscukor) egységből épül fel. Ezek gyakorlatilag minden olyan élelmiszerekben megtalálhatók, amiben CH van, hiszen ez a két alapelem, amiből felépül a többiösszetettebb CH természetű anyag. A diszacharidok ezen építőelemekből tartlamaznak kettőt: szacharóz, lactose v tejcukor, maltóz. A cukoralkoholok közé tartozik a szorbit a mannit és a xyilit. A fontos, hogy a cukoralkoholok is tartalmaznak energiát!
2. oligoszacharidok (3-9 monoszacharid )
3. poliszacharidok keményítő,celulóz. A fontos különbség ezek között, hogy míg a keményítőt tartalmazó táplálék maradéktalanul felzívódik, addig a cellulózt is tartalmazó élelmiszerek már rostban gazdagok. Ez utóbbiak nem szívódnak fel, csak telítenek A vastagbélben azonban részlegesen lebomolva fontos, a szervezetet védő funkciókat töltenek be. (pro és prebiotikumok). A rostoknak sok előnyös tulajdonságuk van, de a fogyasztásukat nem szabad túlzásba vinni, mert számunkra fontos anyagokat is megköthetnek a bélben. A normál bevitel 20 - 25g/ nap. A bevitelt növelhetjük zöldségekkel, gyümölcsökkel, olajos magvakkal, különböző csírákkal, étkezési korpákkal, müzlifélékkel, gabonapelyhekkel.
A szénhidrátmentes étrend hosszú távon a szöveti fehérjék lebomlásához, (ezt alakítja át a szervezet szénhidrátokká, ha nincs más), ez a folyamat a szervezet albumin fehérje készletét is felhasználja, aminek kövezkeztében a só és vízháztartás is zavart szenved. A bevitt szénhidrát azon része, amely nem haszálódik fel azonnal az agytevékenységben vagy az izommunkában glikogénként raktározódik a májban és az izomban. Amikor ezek a raktárak megtelnek akkor kezdi el felépíteni a zsírraktárakat. Azonban a CH zsírrá alakítása nagyon energiaigényes folyamat (!!! Mégis hízunk!) Egy jól táplált ember izomzatában 250g glikogén van. A májban átlagosan 100g (A sportolók esetében kicsit más az arány.) Ez kb 15 - 60 perc mozgásra elég, intenzitástól függően.
SZÉNHIDRÁTOK 1g Ch = 4.2 kilokalória (kcal)1 kalória az a hőmennyiség ami ahhoz szükséges, hogy 1g víz hőmérsékletét egy fokkal megemeljük. Mivel ez nagyon kis egység ezért az 1000x -esét használjuk a hőmennyiség és a testünk általt termelt energia kifejezésére. Ez az energia úgy keletkezik, hogy izommunka során elégetjük az energiát adó tápanyagokat. Ez a hőmennyiség jellemző a testünket felépítő minden anyagra, ezért mondhatjuk azt, hogy 1 g CH 4.2 kcal.
A CH-ok fajtái :
1 cukrok (1 v 2 monooszacharid) ide tartozik: monoszacharidok, diszacharidok, cukoralkoholok. A monoszacharidok, mint ahogy a nevében is benne van egy glucose (szölöcukor) v fruktose (gyümölcscukor) egységből épül fel. Ezek gyakorlatilag minden olyan élelmiszerekben megtalálhatók, amiben CH van, hiszen ez a két alapelem, amiből felépül a többiösszetettebb CH természetű anyag. A diszacharidok ezen építőelemekből tartlamaznak kettőt: szacharóz, lactose v tejcukor, maltóz. A cukoralkoholok közé tartozik a szorbit a mannit és a xyilit. A fontos, hogy a cukoralkoholok is tartalmaznak energiát!
2. oligoszacharidok (3-9 monoszacharid )
3. poliszacharidok keményítő,celulóz. A fontos különbség ezek között, hogy míg a keményítőt tartalmazó táplálék maradéktalanul felzívódik, addig a cellulózt is tartalmazó élelmiszerek már rostban gazdagok. Ez utóbbiak nem szívódnak fel, csak telítenek A vastagbélben azonban részlegesen lebomolva fontos, a szervezetet védő funkciókat töltenek be. (pro és prebiotikumok). A rostoknak sok előnyös tulajdonságuk van, de a fogyasztásukat nem szabad túlzásba vinni, mert számunkra fontos anyagokat is megköthetnek a bélben. A normál bevitel 20 - 25g/ nap. A bevitelt növelhetjük zöldségekkel, gyümölcsökkel, olajos magvakkal, különböző csírákkal, étkezési korpákkal, müzlifélékkel, gabonapelyhekkel.
A szénhidrátmentes étrend hosszú távon a szöveti fehérjék lebomlásához, (ezt alakítja át a szervezet szénhidrátokká, ha nincs más), ez a folyamat a szervezet albumin fehérje készletét is felhasználja, aminek kövezkeztében a só és vízháztartás is zavart szenved. A bevitt szénhidrát azon része, amely nem haszálódik fel azonnal az agytevékenységben vagy az izommunkában glikogénként raktározódik a májban és az izomban. Amikor ezek a raktárak megtelnek akkor kezdi el felépíteni a zsírraktárakat. Azonban a CH zsírrá alakítása nagyon energiaigényes folyamat (!!! Mégis hízunk!) Egy jól táplált ember izomzatában 250g glikogén van. A májban átlagosan 100g (A sportolók esetében kicsit más az arány.) Ez kb 15 - 60 perc mozgásra elég, intenzitástól függően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése